Nem remegett bele a föld és nem mosta szökőárként a magyar belpolitika erősen tagolt tengerpartját, de mégis: jelzésértékű lehet. A HVG megbízásából a Medián újra feltérképezte a honpolgárok pártszimpátiáját és érdekes eredményekre jutott - noha jó, ha újra és újra emlékeztetjük magunkat: az ilyen adatokkal mindig csínján kell bánni.

Történt ugyanis, hogy a nevezett közvéleménykutató a nevezett hetilap felkérésére egy hónappal ezelőtt is felmért, kérdezősködött, elemzett, majd robbantotta a bombát. Az igazi hír az volt, hogy (nagyon) szűk egy hónap alatt a Bajnai Gordon-féle Együtt 2014 választói mozgalom az ellenzék legnépszerűbb erejévé nőtt a semmiből. Az akkori eredmények szerint Bajnaiék a teljes népesség 14%-nak támogatását élvezték, szemben az MSZP 10%-val, a Jobbik szintén 10%-os támogatottságával, az LMP 4%-os eredményével és a DK gyönge 1%-val. Akkor a Medián adatai szerint a Fidesz-KDNP szövetséggel a választók 22%-a szimpatizált. 

Persze az eredmény hallatára sokan felszisszentek, jelezve: legalábbis megkérdőjelezhető a kutatás végeredménye. Néhányan nem kevesebbet állítottak, mint hogy a Medián rendelésre szállított adatokat és az üzenet fő címzettje a szocialisták Mesterházy-vezette vonala, amely nem kívánt azonnal feltétel nélküli tárgyalásokba bonyolódni az exminiszterelnök által vezetett kezdődő választási koalícióval. E szerint a gondolat szerint a publikált adatsor egyszerű politikai nyomásgyakorlás volt, mellyel az Együtt 2014-et, mint a legerősebb és a jövő legesélyesebb ellenzéki erejét kívánták exponálni egy megújulni nem képes - ezért egy esetleges '14-es összefogást levezényelni esélytelen - MSZP-vel szemben.

Ugyanakkor azok is, akik ilyesfajta elméletekkel nem álltak elő, jelezték: a kutatás módszertani háttere nem feltétlenül volt mentes a befolyásolás eszközeitől. A Nézőpont Intézet vezető elemzője, Mráz Ágoston Sámuel kérdésemre válaszolva egy interjúban úgy fogalmazott: "A Medián zárt listán kérdezte az embereket a pártpreferenciájukról, s előtte nagyon sok ráutaló kérdést tett föl, amely Bajnai Gordon visszatérésére emlékeztette az embereket. Ez vitatható módszertan." (Magyar Demokrata, 2012. november 21.) Bódis András a Heti Válaszban pedig azt írta: "...a Medián munkatársai rábeszélőgépként működtek - közbevetett kérdéseik mind Bajnaiék irányába terelték a válaszadókat. Ilyet lehet csinálni, viszont - a szakmai szabályai szerint - nem szabad.", egyszersmind "beugratós játéknak" titulálta a Hann Endre-vezette cég produktumát. (Heti Válasz, 2012. november 22.)
Azt persze, hogy mi állt pontosan a novemberi Medián-felmérés hátterében, külső szemlélőként megítélni nem tudjuk - az sem kizárt, hogy valóban a fent bemutatott álláspontot képviselte kis hazánk lakossága a kérdéses időszakban. Azonban túl közel van még az eset ahhoz, hogy a most napvilágot látott adatokat ne kezelnénk megfontolt óvatossággal.

Azokról az adatokról van egyébként szó, amelyek az elmúlt hónap látszólagos veszteseinek most abszolút kedvezőek. Merthogy a Fidesz-KDNP a jelek szerint köszöni szépen, jól van, növelte támogatottságát: kétszer annyian támogatnák "most vasárnap", azaz támogatták volna e bejegyzés írásának napján, mint a fő ellenzéki erővé visszaavanzsált szocialistákat (Szolnokon-Szandaszőlősön kívül legalábbis, ahol időközit nyert az MSZP jelöltje). A helyzet számszerűsítve (a teljes lakosság körében): Fidesz-KDNP: 26%, MSZP: 14%, Jobbik: 11%, Együtt 2014: 10% - az LMP és a DK a kutatás szerint ma nem jutott volna be a parlamentbe, így ott ismét jobbközép kormány alakulhatna (ha - joggal - kizárjuk egy MSZP-E14-Jobbik koalíció létrejöttét).

A kétszeres fölényt persze kendőzetlen elégedettséggel vette tudomásul a jobboldal. Az mno.hu "Kétszeres fölényben a Fidesz, Bajnaiék lejtőre kerültek" címmel hozta a felmérést ismertető cikket, míg a kormánypárt hivatalos honlapja magabiztos fideszes előnyről tájékoztatta olvasóit. 

Mi viszont, javaslom, legyünk következetesek. Ha ugyanis tudtuk - legalábbis akik akarták és tudták - óvatos fenntartással kezelni az elmúlt hónap slágertémájának feltűnően sikeres eredményét, akkor tudnunk kell most is óvatosan állni a Fidesz kétszeres fölénye előtt. Az is elhamarkodott lehet, ha mindössze két hónap összehasonlításából próbálunk komolyabb, közép- vagy hosszútávú konklúziót levonni, hiszen a lejtőre kerülés valójában tendenciaszerű jelenség lehet, aminek diagnosztizálására legalább három, egymást követő hónap azonos irányt jelző eredményeit érdemes megvárni. Persze akkor sem dőlt el semmi, ha a jövő felmérései ezt az eredményt mutatják majd.

A házibajnokságban jelenleg élen álló MSZP és az országos versengésben továbbra is előnyben lévő Fidesz most lélegzethez jutott, egyetlen pillanatra szusszanhat, mielőtt folytatódna a permanens kampány. Talán számukra ez is kétszer annyi, mintha a múlt havi eredmények befagyását elemezgetnénk...

Vágvölgyi Gergely