Az alkotmánybíróság novemberben eltörölte a hajléktalanokat sújtó törvényi rendelkezést miszerint szabálysértés követ el az, aki a közterületeket életvitelszerű lakhatásra használja. A kormányzati válasz az AB döntésére nemzeti konzultáció indítása a megyei jogú városokban, melynek célja, hogy kikérjék az emberek véleményét a kérdésről. Olvashatjuk az index cikkében.
De vajon mi a valós cél, mi értelme ennek az egész nemzeti konzultációnak?
Butaság lenne azt hinni, hogy ez az egész azért jött létre mert fontos, hogy megbeszéljük a dolgokat és együtt döntsünk az ország sorsáról.
A kérdőívekben feltett kérdések többségére adott válasz borítékolható. Ha csak a hajléktalanos példából indulunk ki, ugyan ki ne örülne annak ha nem akarná valami hajléktalan aki rossz esetben még részeg is és kiabál minden aluljáróban lehúzni egy százassal vagy netán kettővel. A többi kérdés is hasonló, épeszű ember nem fogja azt a választ bekarikázni ami rossz neki vagy a pénztárcájának.
Viszont a maga módján még is zseniális kommunikációs húzás a nemzeti konzultáció, sőt még hivatkozási alapot is teremet a politikai döntéseknek. De nézzük kicsit részletesebben:
Betölt egy kommunikációs rést, hiszen a posta még abba az utolsó szabolcsi faluba is eljuttatja a kormány szavát ahol nincs internet vagy műholdas tv. Az idősebb generáció tagjai közül pedig sokan egyáltalán nem értenek a számítógéphez így a tv és a rádió mellett leginkább a gáz és villany számla levelek közé elrejtett nemzeti konzultációs kérdőívvel lehet betörni az otthonukba.
Maga a levél szövege és megfogalmazás módja próbálja elhitetni az emberekkel, hogy nem csak 4évente figyelnek a véleményükre és valójában a kormány és a nép kéz a kézben hozzák meg a döntéseket. A valóságban persze nem a jósvafői vagy a karcagi kisnyugdíjason múlik, hogy kapnak-e adókedvezményt és ha igen mennyit a friss diplomásokat alkalmazó cégek vagy sem.
A számokat tekintve mindössze a választópolgárok tizede (sem) küldte vissza a levelet ami nem túl rózsás adat. Ilyenkor persze el lehet sütni, hogy mi megadtuk a lehetőséget, hogy az emberek megmondják, hogy mit akarnak, aki nem küldte vissza az is kinyilatkoztatta a véleményét.
A levelek többsége a kukában végzi vagy ehhez hasonló "szépművészeti alkotásként" születik újjá. (Forrás: 9gag.com)
A visszaküldött leveleket pedig lehet pajzsként használni ha az ellenzék azzal támad, hogy a kormány nem figyel az emberekre de akkor sem utolsó eszköz ha az alkotmánybíróság visszaküld egy törvényt. Mert lehet a kérdőívekre hivatkozni, hogy: de hát kérem az emberek ezt akarják akkor az alkotmánybíróság nem állhat a népakarat útjába.
Sokféle módon lehet a konzultációs levelekből politika tőkét kovácsolni, a legjobb talán még is az lenne ha az ebbe fektetett pénzt inkább olyanra költenék ami tényleg hasznos az embereknek.
Szabó Zsolt
